Utolsó palackok
Magyar borok
Külföldi borok
Kiegészítők

Champagne, Cava, Prosecco? Miben különböznek egymástól?

A pezsgő név meglehetősen tág fogalom, melyet sokan hajlamosak minden olyan borra használni, ami buborékos. Noha maga a Champagne is egy pezsgő bor, nem minden pezsgő champagne!

Mindenki tudja, hogy a Champagne francia, a Cava spanyol és a Prosecco olasz pezsgő, de vajon mi különbözteti meg egyiket a másiktól?

Champagne

terület és szőlőfajta - Champagne nem csupán Franciaország híres pezsgő italának a nevét adja, hanem annak az északkeleti francia régiónak is a neve, ahol az ital készül. Itt a hűvös klíma és a speciális terroir együtt ideális a bor szőlőinek termesztéséhez. Az Appellation d'Origine Contrôlée (AOC) törvénye szerint kizárólag három szőlőfajta engedélyezett a champagne előállításához: pinot noir, pinot meunier és chardonnay.

elkészítési mód - A bor a méthode Champenoise eljárással lesz buborékos. A borász először alapborrá fermentálja a szőlőlét, mely mint minden más bor, csendes. Ezt bizonyos mennyiségű cukor és élesztő hozzáadásával palackozzák, majd másodszor is erjesztik. Mivel a palack le van zárva, a második erjesztés során keletkező széndioxid feloldódik a borban, buborékossá téve azt. Az AOC törvényei szerint a Champagne-nak ezek után minimum 1.5 éven keresztül így kell érnie.

A palackot fokozatosan előre billentve tárolják és bizonyos időközönként picit elforgatják, hogy az elhalt élesztő és üledék a palack nyakában gyűljön össze. A palackos érlelés befejezése után az üvegek nyakából gyorsfagyasztással távolítják el az ott lerakódott élesztőt. Dugózás előtt a palackot még az úgynevezett dosage-al (bor és cukor keveréke) töltik fel, mely meghatározza majd a pezsgő végső édességét és amit a palackon is feltüntetnek (A legszárazabb az Extra brut, a legédesebb pedig a Doux).

íz – A száraz, fehér Champagne tipikusan pirítósos, briósos, élesztős, vajas ízvilágú, citrusos jegyekkel.

Cava

terület és szőlőfajta - A Cava termelés 95%-a Katalóniából származik. Készítéséhez a fő szőlőfajták a macabeu, parellada és a xarello. A rosé verzió általában cabernet sauvignon, garnacha vagy monastrell blendje.

elkészítési mód – A Cava traditionelle eljárással készül, mely megegyezik a Champagne elkészítési módjával, ám hivatalosan csak a francia borászok címkézhetik terméküket a méthode Champenoise felirattal. A hagyományos módszer megköveteli, hogy a második erjedés a kiskereskedelmi polcról vásárolt palackban történjen. Ez a módszer azonban megváltoztatja a bort is. Komplexitást, textúrát és olyan ízeket ad neki, mint a briós és pirítós, különösen, ahogy öregszik.

A Champagne-hoz hasonlóan a cukortartalomtól függően itt is különböző stílusok vannak.  A leggyakrabban készített a Brut és Brut Nature, de létezik Brut Reserve, Sec/Seco (száraz) Semiseco (félszáraz) és Dulce (édes) is.

íz – A Cava stílusa könnyebb, mint a hosszabb életű Champagne-oknak. A kekszes jegyek helyett a Cava kiegyensúlyozott citrusfélékkel, dinnyével, körtével és kellemes savakkal csábít.  

Prosecco

terület és szőlőfajta - A Prosecco Olaszország Veneto borvidékén készül, szinte kizárólag glera szőlőből.  Korábban a prosecco nevet a szőlőfajtára is használták - nevét a Triest-hez közeli Prosecco faluról kapta, ahonnan a szőlő származik. 2010-ben az újvilág-telepítések számának növekedése azonban arra késztette az olasz hatóságokat, hogy a „Prosecco” nevet levédjék azzal, hogy a fajtát „Glera” -nak nevezik át. Ez a lépés hasonlít arra, ahogy a franciák védik a Champagne nevet, mint származási helyet. Egy palack prosecco-nak minimum 85% glera bort kell tartalmaznia.

elkészítési mód – A legtöbb Prosecco esetében a második erjedés egy zárt acéltartályban történik. A folyamatnak számos neve létezik: Charmat-Martinotti/ olasz módszer/ tank módszer. Ez olcsóbb, gyorsabb és kevésbé munkaigényes, mint a hagyományos módszer.

Az alapbort nyomástartó tartályba töltik, majd élesztő és cukor hozzáadásával második fermentációt indítanak. Amikor a kívánt nyomást elérték, a bor hűtésével megállítják a gyors erjedést. Ezzel a módszerrel megmarad a Glera jellemző illata és gyümölcsös frissessége. Noha csendes szénsavmentes borokat is készítenek belőle, a Prosecco jellemzően frizzante (gyöngyöző) vagy spumante (habzó). A Frizzante borok nyomása alacsonyabb (1–2,5 bar), és olcsóbbak, mint a Prosecco Spumante (5 bar), amely megfizethető alternatívája a Champagne-nak.

íz – A Prosecco általában édesebb, mint a Champagne vagy a Cava, ízében is egyszerűbb és gyümölcsösebb. Kellemes illatában a sárgadinnye, az őszibarack, a körte és a fehér virágok jellemzőek.  Bora általában könnyű vagy közepes testű. A gyártó stílusától és a maradékcukor mennyiségétől függően az alkoholszint 8,5% és 12,5% között változhat, ami frissítő nyári itallá vagy nagyszerű aperitiffé teszi. A Prosecco virágos, parfümös és almás- körtés ízjegyekkel bír.


- Vissza -
   
Az áraink az áfát tartalmazzák és forintban értendők.
© Minden jog fenntartva - Chip-Art Bt.